Szolgáltatásaim

Családjog

Peren kívüli megállapodások:

a. szülők megállapodása gyermekeik feletti szülői felügyelet gyakorlásáról, láthatásról, gyermektartásról

• Amennyiben gyermeke anyjával/apjával már nem él együtt, úgy peren kívül is megállapodhatnak abban, hogy gyermekük felett melyikük gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat, a különélő szülő milyen gyakorisággal tarthatja a kapcsolatot gyermekükkel, illetve milyen összegű gyermektartást fizessen.

b. házassági vagyonjogi szerződés

• Amennyiben Ön házas vagy házasodni készül, úgy házastársával, vagy leendő házastársával házassági vagyonjogi szerződést köthetnek.
• A szerződés csak akkor érvényes, ha azt ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba, vagy közokiratba foglalják.

c. házastársi közös vagyon megosztása

• Amennyiben a házastársával a vagyonközösségük már megszűnt (például házassági életközösségük megszűnt, tehát már nem élnek együtt, vagy egy lakásban élnek ugyan, de már elkülönülten), úgy egymással megállapodást köthetnek vagyonuk megosztása tárgyában.
• A szerződés csak akkor érvényes, ha azt ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba, vagy közokiratba foglalják.

Peres képviselet:

a. Bontóper/Válóper

Amennyiben házastársával a házassága teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, úgy arra irányuló kereseti kérelem esetében a bíróság a házasságukat felbontja.

• Illetékes bíróság
  • A keresetlevelet azon bíróság előtt kell benyújtani, amelynek illetékességi területén házastársa lakik (általános illetékesség), vagy amelynek illetékességi területén házastársával utoljára közösen laktak.
• Közös megegyezéses bontó
  • Amennyiben házastársával egyetértenek a válásban, úgy a bíróság a házasságukat a házasságuk megromlásház vezető okok feltárása nélkül bontja fel, feltéve, hogy megegyeztek házastársával az alábbi kérdésekben:
    • közös kiskorú gyermekeik feletti szülői felügyelet gyakorlásáról, kapcsolattartásról, a gyermektartásról,
    • házastársi közös lakás használatáról (nem vagyonmegosztásról, hanem kizárólag arról, hogy az adott ingatlant ki használhatja tovább),
    • házastársi tartásról.
  • Amennyiben továbbra is közös szülői felügyeletet kívánnak fenntartani házastársával gyermekeik felett, akkor a kapcsolattartásról nem kell rendelkezniük, viszont a gyermekek lakóhelyét meg kell határozniuk.
• Tényállásos bontóper
  • Amennyiben a házastársával a fenti kérdésekben nincs Önök között egyetértés, akkor azokról a bíróság fog dönteni a bizonyítási eljárás (így: tanúk meghallgatása, környezettanulmány, pedagógia vélemény, szakértői vélemény) lefolytatása után, ebben az esetben, azonban elő kell adni a házasság megromlásához vezető okokat is.
• Bontóper és házassági vagyonjogi per
  • Fontos tudni, hogy a házassági vagyonjogi per a válóperrel nem kapcsolható össze, azt külön kell megindítani. Viszont nincs kötelező sorrend, tehát a házassági vagyonjogi pernek nem feltétele az, hogy a házasságukat a bíróság már felbontsa előtte.
• Házassági életközösség időtartama
  • A kereseti kérelmében meg kell határozni a házassági életközösség időtartamát (amelyet általában a házasság kezdetétől – a külön költözésig jelölnek meg), amennyiben korábban a házassági vagyonjogi perben ezt nem állapította meg a bíróság.
• Illeték összege és megfizetésének módja
  • Válóper illetéke fix 30.000.-Ft, melyet a keresetlevél benyújtásával együtt kell megfizetni. Amennyiben jövedelmi, vagyoni viszonyai miatt arra rászorul, akkor költségmentességben részesülhet, mely esetben nem kell kereseti illetéket fizetnie.

b. Szülői felügyelet rendezése iránti per/gyermekelhelyezési per

Amennyiben gyermeke anyjával/apjával nem tudnak megállapodni, hogy gyermekük felett melyikük gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, úgy arról a bíróság dönt erre irányuló kereseti kérelem esetében, mint ahogy abban az esetben is, ha a korábbi döntés megváltoztatását szeretné, de abban gyermeke anyjával/apjával nem tud megegyezésre jutni.

• Illetékes bíróság
  • A keresetlevelet azon bíróság előtt kell benyújtani, amelynek illetékességi területén a másik szülő lakóhelye (általános illetékesség) van, vagy amelynek illetékességi területén a gyermek lakóhelye van.
• Szülői felügyelet magában foglalja
  • kiskorú gyermek nevének meghatározását,
  • gondozását, nevelését,
  • tartózkodási helye meghatározását,
  • vagyona kezelését,
  • törvényes képviseletét,
  • gyámnevezést, gyámságból való kizárást.
• Szülői felügyeletnek lehet
  • Közös
  • Kizárólagos – az egyik szülő kizárólagos szülői felügyeleti joga esetében is közösen dönthetnek a szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekről azaz:
    • kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása,
    • szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése,
    • állampolgárságának megváltoztatása és
    • iskolájának, életpályájának megválasztása.
• Szülői felügyelet bírósági megállapítása
  • A szülők megegyezésének hiányában a bíróság azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése melyik szülőnél biztosítható legkedvezőbben, a kiskorú gyermek érdekének elsődlegessége kell érvényesüljön.
  • A bíróság ennek megítéléséhez meghallgatja a szülőket, illetve a felek által meghallgatni kért tanúkat, beszerez környezettanulmányt (lakhatási feltételek), pedagógiai véleményt (gyermek bölcsődéje, óvodája, iskolája készíti), illetve pszichológiai, szükség esetén pszichiátriai véleményt.
  • Pszichológiai vélemény során a pszichológus azt vizsgálja, hogy melyik szülő milyen mértékben alkalmas a gyermekek nevelésére, a pszichológus erre irányuló indítvány esetén megvizsgálja a szülők esetleges új párjának nevelési képességét is. A pszichológus vizsgálja, hogy milyen a szülők konfliktustűrő képessége, mennyire tudnak felelősségteljes döntéseket hozni.
• Illeték összege és megfizetésének módja
  • Kereseti illeték mértéke 21.000.-.Ft, tekintettel arra, hogy a pertárgy értéke nem határozható meg.
  • Kereseti illeték megfizetése: a szülői felügyelet rendezése iránti perben előzetesen nem kell leróni az illetéket, annak megfizetésére a bíróság kötelezi valamelyik felet, vagy akár a feleket közösen ítéletében, illetve a peres eljárás egyezséggel való lezárása esetén annak viseléséről a felek megegyezhetnek. 
• Szülői felügyelet megváltoztatása: Korábban a szülők megállapodásán vagy a bíróság ítéletén alapuló szülői felügyet megváltoztatása abban az esetben kérheti, amennyiben azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása, vagy a bíróság ítélete alapult utóbb lényegesen módosultak és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. Itt nagyon fontos, hogy a két feltételnek együtt kell fennállnia. Tehát önmagában hiába áll fenn egy lényeges körülményváltozása, amennyiben a szülői felügyelet megváltoztatása nem szolgálja a gyermek érdekeit, illetve sajnos fordítva is, hiába szolgálná a gyermek érdekeit adott esetben a szülői felügyelet megváltoztatása, amennyiben nincs lényeges körülményváltozás, úgy sajnos a bíróság nem tud megváltoztatásról dönteni.

c. Kapcsolattartás (Láthatás)

• A bíróság házassági bontóperben, illetve szülői felügyelet gyakorlása iránti perben rendelkezik a közös kiskorú gyermekkel való kapcsolattartásról is (kivéve közös szülői felügyelet esetén, amikor nem kötelező erről rendelkezni, azonban nem is tilalmazott).
• A szülők megegyezésének hiányában a kapcsolattartás tekintetében is a bíróságnak a kiskorú gyermek érdekeit kell szem előtt tartania.
• Kapcsolattartás típusai: folyamatos, időszakos, illetve felügyelt.
  • Folyamatos láthatás alatt értjük azt a gyakorlatban ismert kifejezést, hogy „kéthetente láthatás”, amely az adott eset körülményeinek mérlegelése szerint lehet ennél gyakoribb, illetve ritkább is. Dönthet úgy a bíróság adott esetben, hogy egyik héten a különélő szülő hétvégén viheti el a gyermeket, például péntek 16.00 – vasárnap 18.00), a másik héten pedig hétköznap, például szerda 16.00-csütörtök 16.00.
  • Időszakos láthatás alatt a szünetek, ünnepnapok alatti láthatást értjük, mely többnyire a szünetek fele időtartamát szokta jelenteni, így például őszi-téli-tavaszi-nyári szünet második fele, illetve húsvét-pünkösd-karácsony második napja. Időszakos kapcsolattartás alatt a folyamatos kapcsolattartás szünetel, tehát a szünetekre nem vonatkozik a „kéthetente láthatás”.
  • Felügyelt kapcsolattartásról akkor beszélünk, amikor a különélő szülő egy, a családsegítő szolgálat szakemberének jelenléte mellett tarthatja a kapcsolatot gyermekével, többnyire havonta 1-2 órára, például minden hónap harmadik szombatján 10.00-11.00 között.
• Mindezek mellett a bíróság rendelkezhet arról is, hogy a különélő szülő milyen gyakorisággal tarthatja a kapcsolatot gyermekével telefonon, vagy egyéb nem személyes módon (például: SMS, messinger, skype).

d. Gyermektartási perek

Amennyiben gyermeke anyjával/apjával nem tudnak megállapodni a különélő szülő által fizetendő gyermektartásdíj összegében, úgy arról erre irányuló kereseti kérelem esetében a bíróság dönt, mint ahogy a tartásdíj felemeléséről, leszállításáról, megszüntetéséről is.

• Bíróság a gyermektartásdíj meghatározásánál figyelembe veszi:
  • gyermek indokolt szükségleteit, mint például: élelem, ruházat, tisztálkodási szerek, a gyermekek életkorától függően pelenka, tápszer, nedves törlőkendő (popótörlő), osztálypénz, különórák díja, rezsiköltség gyermekre eső része
  • mindkét szülő jövedelmi viszonyait, vagyoni helyzetét: fizetés, ingatlan, ingó tulajdon, rezsi kiadások, esetleges hitelek
  • más eltartott gyermeket: amennyiben valamelyik szülőnek van más kapcsolatából gyermeke, akinek eltartásáról gondoskodik
  • gyermek saját jövedelmét,
  • gyermek után kapott ellátásokat, mint például: saládi pótlék, adókedvezmény.
• Gyermektartásdíj mértéke
  • Gyermektartásdíjat fix összegben határozza meg a bíróság, mely a kötelezett jövedelmének 15-25%-a. A kötelezett jövedelme alatt, a kereset megindítását megelőző 1 év összes jövedelmét kell érteni.
• Nagykorú gyermek után kell e gyermektartásdíjat fizetni?
  • Akkor kell gyermektartásdíjat fizetni, amennyiben szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A szülő a 25. életévét betöltött gyermek tartására csak rendkívül indokolt esetben kötelezhető.
• Illeték összege és megfizetésének módja
  • Kereseti illeték alapja a követelt gyermektartásdíj 1 évi összege, mértéke pedig annak a 6-%-a. Például: havi 40.000.-Ft összegű gyermektartásdíj X 12 hónappal 480.000.-Ft, melynek a 6%-a, 28.800.-Ft.
  • Kereseti illeték megfizetése: a gyermektartásdíj rendezése iránti perben előzetesen nem kell leróni az illetéket, annak megfizetésére a bíróság kötelezi valamelyik felet, vagy akár a feleket közösen ítéletében, illetve a peres eljárás egyezséggel való lezárása esetén annak viseléséről a felek megegyezhetnek. 
• Gyermektartásdíj megváltoztatása
  • Gyermektartásdíj csökkentése vagy növelése abban az esetben kérhető, amennyiben azok a körülmények, amelyeken a felek megállapodása vagy a bíróság ítélete alapult megváltoztak, és e miatt a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekeit sérti. A megváltoztatásnak ezen feltételeinek is együttesen kell fennállniuk, tehát olyan körülményváltozás szükséges, amely miatt a változatlan összegű gyermektartásdíj teljesítése valakinek sérelmes.

e. Házassági vagyonjogi per

Amennyiben a házastársával vagy volt házastársával nem tudnak megegyezni a vagyoni viszonyaik rendezéséről, úgy keresettel kérhetik annak bírósági megállapítását, megjelölve a közös, illetve az egyes felek külön vagyonába tartozó vagyontárgyakat, illetve közös és külön vagyonuk terheit is.