Szolgáltatásaim

Dologi jog

Birtokvédelem

• Hol indítható a birtokvédelmi eljárás
  • birtokvédelem jegyző előtti eljárásban: Amennyiben Önt birtokától megfosztottak, vagy birtoklásában megzavartak, úgy a jegyzőhöz fordulhat birtokvédelemért, amennyiben a birtokháborítás 1 éven belül történt.
  • birtokper: Amennyiben Önt birtokától megfosztottak, vagy birtoklásában megzavartak, úgy a bírósághoz is fordulhat birtokvédelemért.
• Mi számít birtoksértésnek
  • birtokától jogalap nélkül megfosztás,
  • birtoklásában jogalap nélkül háborítás.
• Ki számít birtokosnak
  • aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtoklására jogosító jogviszony (például: bérlet) alapján birtokolja
  • birtokosnak számít az is, akitől a dolog időlegesen, jogalap nélkül más személy tényleges hatalmába kerül.

 

Tulajdonjog megszerzésének módjai

Átruházással

• Ingó esetében szükséges: erre irányuló szerződés vagy más jogcím + dolog birtokának átruházása
• Ingatlan esetében szükséges: erre irányuló szerződés vagy más jogcím + ingatlannyilvántartásba való bejegyzés.

Hatósági határozattal és hatósági árverés útján

• Tulajdonjogot szerző ilyen esetben tehermentes dolgot szerez meg.

Elbirtoklás útján

• Ingó esetében szükséges: dolog 10 éven át, sajátjaként, szakadatlan birtoklása,
• Ingatlan esetében szükséges: dolog 15 éven át, sajátjaként, szakadatlan birtoklása.
• Jogcímes elbirtoklás: 5 év elteltével következik be az elbirtoklás ingatlan esetében, ha a birtokos a birtokát olyan írásbeli szerződéssel szerezte, amelynek alapján tulajdonjogának bejegyzését követelhetné, ha a szerződés alakilag érvénes lenne + ha a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette.
• Új birtokos hozzászámíthatja saját elbirtoklási idejéhez jogelődje elbirtoklási idejét.

Találás útján

• Mikor szerzi meg valaki a talált dolog tulajdonjogát?
  1. ha azt birtokba veszi, és
  2. ha arra igényt tart
  3. feltéve, hogy megtett mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa; és
  4. a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult más személy a találástól számított egy éven belül, élő állat esetén három hónapon belül, a dologért nem jelentkezik.
• Mit kell tennie a találónak a dolog megtalálása esetén? A találó köteles a talált dolgot a találástól számított nyolc napon belül a dolog elvesztőjének, tulajdonosának, a dolog átvételre jogosult más személynek vagy a találás helye szerint illetékes jegyzőnek átadni.
• Mit kell tenni a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben, továbbá a közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén talált dologgal? A találó köteles az üzemeltető alkalmazottjának késedelem nélkül átadni. Az ilyen dolog tulajdonjogára a találó nem tarthat igényt.

Kisajátítással

Tulajdonszerzés terményen és szaporulaton

Tulajdonszerzés gazdátlan javakon

Vadak és halak tulajdonjogának megszerzése

Feldolgozás, átalakítás, egyesülés, vegyülés, hozzáépítés, átépítés, beépítés, ráépítés

• Hozzáépítés: Ha valaki saját anyagával jóhiszeműen a más tulajdonában levő épülethez hozzáépít, és ezzel az ingatlan értékét jelentősen növeli, az építő és az épület tulajdonosa eltérő megállapodásának hiányában közös tulajdon keletkezik.
• Beépítés:
  • Ha valaki idegen anyagnak a felhasználásával úgy építkezik, hogy a felhasznált anyag a telek alkotórészévé válik, a beépítéssel az anyag - ha az anyag és a telek tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg - a telek tulajdonosáé lesz.
  • Ha valaki idegen anyagot úgy épít be, hogy a felhasznált anyag az épület alkotórészévé válik, a beépítéssel az anyag - ha az anyag és az épület tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg - az épület tulajdonosáé lesz.
• Ráépítés: Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne idegen földre épít. 
  • épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg: ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, jóhiszeműen idegen földre épít, az, azzal, hogy az épület tulajdonosa köteles gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek vagy - ha a föld megosztható - a föld megfelelő részének a megvásárlására.
  • ráépítő szerzi meg a földnek vagy a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek vagy a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő az épület tulajdonjogát szerezte meg; ebben az esetben a ráépítőt a földre használati jog illeti meg.

Közös tulajdon

• Tulajdoni hányadtól független, illetve attól függő rendelkezések:
  • Birtoklás, használat: A tulajdonostársak mindegyike jogosult az egész dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. – Tehát mindegyik tulajdonostárs az egész dolgot birtokolhatja és használhatja a fenti korlátozással.
  • Hasznok szedése, költségviselés: A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. – Hasznok szedésénél, illetve költségek viselésénél viszont érvényesül a tulajdoni hányadok szerinti rendelkezés.
  • Állagmegóvás: Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell. – Állagmegóvásnál, tehát bármelyik tulajdonostárs elvégezheti a munkálatokat, de valamennyi tulajdonos köteles a tulajdoni hányada szerinti résznek megfelelő kiadást megfizetni.
• Döntéshozatal:
  • főszabály: szótöbbséggel határoznak azzal, hogy tulajdoni hányaduk arányában illeti meg őket a szavazati jog.
  • kivétel: egyhangú határozata szükséges:
    • a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz;
    • az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz.
• Elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog: A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog illeti meg.
• Közös tulajdon megszüntetése:
  • A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
  • A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.
  • Közös tulajdon megszüntetésének módjai:
    • természetbeni megosztás,
    • megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonos tulajdonába adja: ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit,
    • értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani,
    • ingatlanon fennálló közös tulajdon társasházzá alakítással is megszüntethető,

• Haszonélvező jogosult a dolgot: birtokolni, használni, hasznosítani, és hasznait szedni – ezen jogokat a tulajdonos annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.
• Haszonélvezető viseli a dologgal kapcsolatos terheket kivéve a rendkívüli javítások és helyreállításokat.
• Meddig állhat fenn a haszonélvezeti jog:
  • természetes személy (ember) esetében: meghatározott időre vagy élete végéig szólhat
  • jogi személy (cég) esetében: meghatározott időre de legfeljebb 50 évre szólhat.
• Tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.
• Haszonélvezet megszűnik
  • határozott idő elteltével,
  • haszonélvező halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével – tehát a haszonélvezeti jog nem örökölhető
  • haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát.
• Haszonélvezeti jog egy vagyoni értékű jog, melynek értelmében amennyiben egy ingatlant haszonélvezeti jog terheli, akkor az ingatlan értékesítése során:
  • eladó az ingatlant haszonélvezeti joggal terhelten értékesíti vagy
  • eladó az ingatlant akként értékesíti, hogy a haszonélvező ingyen lemondó nyilatkozatot tesz vagy
  • eladó az ingatlant akként értékesíti, hogy a vételárnak a meghatározott része a haszonélvezőnek lesz kifizetve
• Haszonélvezeti jog értéke:
  • egy évi értéke: az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad része,
  • meghatározott időre szóló haszonélvezeti jog értéke: az egyévi érték és a kikötött évek szorzata,
  • valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjedő haszonélvezeti jog értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani: ha a vagyoni értékű jog jogosultja:
    • 25 évnél fiatalabb:      egyévi érték    10-szerese       
    • 25-50 éves:                   egyévi érték    8-szorosa
    • 51-65 éves:                   egyévi érték    6-szorosa
    • 65 évnél idősebb:         egyévi érték    4-szerese