Szolgáltatásaim

Öröklési jog

Törvényes öröklés

Gyermekek: fejenként egyenlő részben.

Házastárs öröklése leszármazó mellett:

• holtig tartó haszonélvezeti jogot kap az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon,
• egy gyermekrész (például: 2 gyermek esetén: 1/3-ot kap a két gyermek fejenként, és 1/3-ot a házastárs) illetéki meg a hagyaték többi részéből.

Házastárs öröklése szülő mellett:

• házastárs örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat
• hagyatéki többi részének az ½ részét a házastárs örökli, a másik ½ részét pedig további ½- ½- részben az örökhagyó szülei öröklik

Házastárs egyedüli öröklése:

• Ha nincs leszármazó és szülő, vagy nem örökölhet, akkor a házastárs örököl mindent.

Szülők és a szülők leszármazójának öröklése:

• Szülők örökölnek ½-½ arányban, ha nincs leszármazó és házastárs vagy nem örökölhet.
• Öröklésből kiesett szülő helyén annak leszármazói örökölnek.
• Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója vagy nem örökölhet, akkor a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek.

Nagyszülők és a nagyszülők leszármazójának öröklése:

• Nagyszülők örökölnek egyenlő részben, ha nincs leszármazó, házastárs és szülő vagy nem örökölhet.
• Kiesett nagyszülő helyén annak leszármazói, annak hiányában nagyszülőpárja, annak kiesése esetén az ő leszármazói.
• Ha valamelyik nagyszülőpár kiesik teljesen akkor a másik nagyszülőpár örököl vagy az ő leszármazójuk.

Dédszülők és a dédszülők leszármazójának öröklése:

• Dédszülők örökölnek egyenlő részben, ha nincs leszármazó, házastárs, szülő és nagyszülő vagy nem örökölhet.
• Kiesett dédszülő helyén annak leszármazói, annak hiányában dédszülőpárja, annak kiesése esetén az ő leszármazói.
• Ha valamelyik dédszülőpár kiesik teljesen akkor a többi dédszülőpár örököl fejenként egyenlő részben, vagy az ő leszármazójuk.

 

Kiesik az öröklésből

 

1. aki nem éli túl az örökhagyót

2. aki öröklésre érdemtelen:

• aki az örökhagyó életére tört;
• aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, a végakarat érvényesítését meghiúsította vagy ezek valamelyikét megkísérelte;
• aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.

3. akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott:

• kizárás:
  • örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat más személy örökössé nevezésével vagy végrendeletben tett kifejezett nyilatkozatával kizárhatja az öröklésből
  • nem kell indokolni
• kitagadás:
  • nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott,
  • indokolni kell
  • kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

  • a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;

    b) az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;

    c) az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;

    d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;

    e) erkölcstelen életmódot folytat;

    f) - akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek - a büntetését még nem töltötte ki;

    g) a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

  • nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja
  • szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot.
  • házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt kitagadhatja.

4. aki lemondott az öröklésről

• örökhagyó életében kerülhet sor,
• akként, hogy a törvényes örökös az örökhagyóval írásbeli szerződést köt, melyben a törvényes örökös lemond az öröklésről,
• lemondás nem terjed ki az örökös leszármazóira, kivéve, ha a felek ekként rendelkeztek, vagy ha a kötelesrészt elérő kielégítés ellenében történt,
• lemondás a kötelesrészről történő lemondást is jelenti,
• lemondás kiterjed arra a vagyonra is, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett.

5. aki az örökséget visszautasította:

• örökhagyó halála után kerülhet sor,
• ha az örökös a visszautasítás jogáról lemondott (így például: örökséget birtokba vette, örökös a közjegyző által kitűzött határidőig nem tesz visszautasító nyilatkozatot), akkor az örökséget többé nem utasíthatja vissza.

 

Rendelkezés várt örökségről – osztályos egyezség elhatárolása

 

Rendelkezés várt örökségről: örökhagyó leszármazói köthetnek szerződést az örökhagyó életében várt örökségük tárgyában. A szerződést írásba kell foglalni.

Osztályos egyezség: az örökösök a hagyatékot (kizárólag a hagyaték tágyait) feloszthatják egymás között.  Ebben az esetben a hagyatékot öröklés jogcímen az egyezség alapján kell átadni.

 

Végintézkedések

 

1. Végrendelet: Amennyiben halála esetére a törvényes öröklés rendjétől eltérően kíván rendelkezni vagyonáról vagy annak egy részéről, akkor ezt megteheti végrendelet formájában. Ügyvéd előtt írásbeli magánvégrendelet tételére van lehetősége.

 

Végrendelet fajtái: közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet, szóbeli magánvégrendelet.

a) Közvégrendeletet:

• Közjegyző előtt lehet tenni.
• Kizárólag közvégrendeletet tehet a korlátozottan cselekvőképes kiskorú, és a cselekvőképességében a vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú. – Tehát ők nem tehetnek sem írásbeli sem szóbeli magánvégrendeletet.
• Írásban kizárólag közvégrendeletet tehet, aki vak, írástudatlan, vagy olvasásra, vagy nevének aláírására képtelen állapotban van. – Tehát ők nem tehetnek írásbeli magánvégrendeletet, de szóbeli magánvégrendeletet igen, amennyiben annak feltételei fennállnak.

b) Írásbeli magánvégrendelet

• Végrendelkező maga írhatja vagy mással írathatja.
• Gépírás nem számít saját írásnak, tehát sajátkezűleg írt végrendelet alatt kizárólag a végrendelkező által kézzel írt végrendeletet értjük.
• Írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes alakilag, ha kitűnik az okiratból a készítésének ideje (tehát nem feltétel, hogy dátum szerint legyen feltüntetve, mint például 2021.09.01. hanem elegendő, ha beazonosítható a dátum, mint például a 60. születésnapomon) és
  • sajátkezűleg írt végrendelet esetén: elejétől végéig maga írja (KÉZZEL) és aláírja
  • más által írt végrendelet esetén: (abban az esetben is, ha a végrendeletet ügyvéd szerkesztette): két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, akkor a két tanú együttes jelenlétében aláírását a sajátjaként ismeri el, és a két tanú is aláírja tanúkénti minőségük feltüntetésével,
  • sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél személyesen letétbe helyezi.
• Több különálló lapból álló sajátkezűleg írt magánvégrendeletnél érvényességi kellék, hogy minden lapját folyamatos sorszámozással lássák el, a más által írtnál pedig emellett az is, hogy minden lapját a végrendelkező és mindkét tanú is aláírja.
• Írásbeli magánvégrendeletnek nem érvényességi feltétele, hogy a tanú ismerje a végrendelet tartalmát, sőt az sem, hogy tudja, hogy végrendelet tételénél működött közre.

c) Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendeletét nem teszi lehetővé. Szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóban előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végakarata. Tehát szemben az írásbeli végrendeletnél, a szóbeli végrendeletnek feltétele, hogy a tanúk ismerjék a végrendelet tartalmát, hiszen azt adott esetben csupán ők tudják tanúsítani, és az is, hogy tudják, hogy a végrendelkező épp a végakaratát közölte velük.

 

2.  Öröklési szerződés: Amennyiben úgy kíván valakit vagyona vagy annak egy része tekintetében örökösévé nevezni, hogy cserébe szerződő partnerétől tartást, életjáradékot, vagy gondozást kér, úgy azt öröklési szerződésben teheti meg.

Öröklési szerződésben

• az örökhagyó a vele szerződő felet örökösévé nevezi a vagyona, annak meghatározott része, vagy meghatározott vagyontárgy tekintetében
• a vele szerződő fél pedig kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve a gondozás teljesítésére.

Öröklési szerződés érvényességének feltételei

• abból ki kell tűnnie a készítése idejének és,
• azt a szerződő feleknek két tanú együttes jelenlétében kell aláírniuk, vagy ha azt már aláírták, akkor a két tanú együttes jelenlétében aláírásukat a sajátjaként kell elismerniük, és
• a két tanúnak is alá kell írniuk tanúkénti minőségük feltüntetésével.

Mikor kerül az ingatlan a szerződő fél tulajdonába:

• Örökhagyóval szerződő fél az öröklési szerződéssel érintett ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztethet be az örökhagyó bejegyzési engedélye nélkül is. Tehát az öröklési szerződésnél az ingatlan az örökhagyó haláláig az örökhagyó tulajdonában marad, csupán a vele szerződő fél javára elidegenítési és terhelési tilalom jegyeztethető be.

Miért előnyös az öröklési szerződés

• Örökhagyóval szerződő fél jogutódnak minősül, viszont az örökhagyó tartozásaiért nem felel.

 

Peren kívüli képviselet

a. Hagyatéki eljárásban képviselet

A közjegyző előtt folyamatban lévő hagyatéki eljárásban lehetőség van arra, hogy jogi képviselővel vegyen abban részt, amely különösen akkor indokolt, ha az örököstársak között a hagyaték tekintetében vita van.

b. Póthagyatéki eljárás indítása

Póthagyatéki eljárás indítása akkor indokolt, ha a hagyatéki eljárás lefolytatását követően kerül elő egy olyan vagyontárgy amelyről a hagyatéki eljárásban nem rendelkeztek, tehát az még mindig az örökhagyó tulajdonában áll.

 

Peres képviselet

a. Kötelesrész iránti igény érvényesítése: Amennyiben Ön kötelesrészre jogosult, úgy annak kiadását kérheti az örökösöktől, azzal, hogy ha ezt önkéntesen nem adják ki az Ön részére, úgy ennek tárgyában bírósághoz fordulhat.

• Kötelesrészre jogosultak: leszármazó, házastárs, szülő.
• Kötelesrész iránti igény elévülési ideje: 5 év
• Kötelesrész alapjába beleszámít
  • hagyaték tiszta értéke (hagyatéki vagyon – hagyatéki teher) +
  • örökhagyó által bárkinek juttatott ingyenes adományok (ajándék) +
  • öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét, amennyiben az örökhagyó a szerződés megkötésétől számított két éven belül halt meg.
• Kötelesrész alapjába nem számít bele
  • a) az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke (10 évnél régebben ajándékba adott)
  • b) az olyan ingyenes adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott (például: a házassága létesítése előtt adott ajándékba)
  • c) a szokásos mértéket meg nem haladó ingyenes adomány értéke;
  • d) a házastárs vagy az élettárs, továbbá a leszármazó részére nyújtott tartás értéke;
  • e) az arra rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.
• Kötelesrésznek mértéke: Annak a harmada, ami neki, mint törvényes örökösnek jutna. Például: van három gyermek, akiknek törvényes örökrészük házastárs hiányában 1/3-1/3-1/3, így kötelesrészének mértéke az 1/3 harmada, tehát 1/9.
• Kötelesrészt pénzben vagy természetben kell e kiadni: Kötelesrészt pénzben kell kiadni, természetben akkor adható ki, ha ez volt az örökhagyó akarata, vagy amennyiben a pénzben való kiadás a jogosultra vagy a kötelezettre sérelmes.

b. Ági vagyon iránti igény érvényesítése

• Amennyiben Ön ági vagyonra jogosult, de azt az örökösök nem ismerik el, úgy ennek tárgyában bírósághoz fordulhat.
• Ági öröklésről: Ági öröklésről akkor beszélünk, amikor az örökhagyó hagyatékában van
  • az örökhagyó felmenőjétől (szülő, nagyszülő, dédszülő) öröklés vagy ajándék útján hárult vagyontárgy és nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös,
  • az örökhagyó testvérétől vagy a testvér leszármazójától (gyermek, unoka, dédunoka) öröklés vagy ajándék útján hárult vagyontárgy, amennyiben a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjüktől örökölte vagy kapta ajándékba.
• Ki minősül ági örökösnek?
  • szülő: amennyiben róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra – ha ő kiesett:
  • szülő leszármazói – ha ők is kiestek:
  • nagyszülő: amennyiben róla vagy felmenőjétől hárult az örökhagyóra – ha ő is kiesett
  • örökhagyó távolabbi felmenője: amennyiben róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra
• Házastársat mi illeti meg az ági vagyonból: Házastársat az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.
• Pénzben vagy természetben kell kiadni az ági vagyont
• Ági vagyontárgyat természetben örökli az örökös, kivéve, ha ez lehetetlen vagy célszerűtlen, mert akkor pénzben való kiegyenlítést rendelhet el a bíróság.

c. végrendelet megtámadása

Amennyiben Ön szerint az örökhagyó végrendelet érvénytelen, úgy kérheti az érvénytelenség megállapítását, feltéve, hogy ebben az esetben Ön örökölne, vagy a végrendelettel Önre rótt kötelezettségtől vagy más tehertől szabadulna.